Átjátszók használata

Mire kellenek az átjátszók?


Akkor használunk átjátszót, ha közöttünk és az ellenállomás között akkora távolság van, hogy közvetlenül már nem lehet kapcsolatot létesíteni- De van egy köztes pont, ameddig mindkét fél rádiójele eljuthat.

Ha ezen a ponton elhelyezünk egy jelerősítõ adó-vevőt, akkor ezen keresztül lehetséges a beszélgetés.

Mivel a legtöbb amatőr számára elérhetõ pontok magaslatokon vannak, az átjátszókat hegytetőkre telepítik, hogy a jelük nagy távolságban is vehetõ legyen.

Az átjátszó frekvenciáján általában több rádióamatőr tartózkodik, figyel.
Ha valakit meghívunk, és beszélünk vele az átjátszón,  a beszélgetést akár a fél országban is hallhatják, ezért az átjátszózás nem hosszú magánbeszélgetésekre való.

Hogy azonosítani lehessen, melyik átjátszón vagyunk, a berendezés idõnként morse-kóddal leadja az azonosítóját és egyéb adatait.

Ha a jelünk gyenge, esetleg nem érjük el az átjátszót, nem indítjuk az adását.

Amennyiben az átjátszó csak annyi ideig ad, amíg mi az adógombot nyomjuk, (hiszen a mi adásunkat erõsíti) a vételre kapcsolás után vagy csönd fogad, vagy válaszol a hívott állomás.
Ha nem válaszol, azt sem tudjuk, átment-e az adásunk az átjátszón, illetve nem tudjuk, hogy az átjátszó egyáltalán mûködik-e?

Mivel az átjátszó aktív eszköz, szerencsére van lehetőség a „bejutás” ellenõrzésére.

Ezért az átjátszókat úgy programozzák,, hogy az átjátszó adása mindig hosszabb, mint a bejövõ adás. A + idõben hangzik el az azonosító, vagy csak adáson marad, ugyanis ezt már a mi készülékünk jelzi.
Tehát ha az átjátszó frekvenciáján 1-2 másodpercig PTT-t nyomunk, ez után közvetlenül nem csönd, hanem morse-adás, vagy üres vivõ hallható, átjutottunk az átjátszón.

Sajnos, ha adásunk olyan gyenge, hogy az átjátszó alig veszi, attól még elindulhat, de a beszédünk érthetetlenül fog átmenni a berendezésen.
Ennek elkerülésére szokták kérdezni: “HA5XY vagyok, kérek egy riportot, hogy érem el az átjátszót?”

Az átjátszók típusai:

Mûködés szempontjából kétféle átjátszó van, analóg és digitális.
Az analóg FM -üzemmódú, a digitális lehet C4FM, D-Star, esetleg DMR.

Az analóg használatához különleges „engedély” nem kell, a rádióamatõr engedély ezek használatára feljogosít, minden egyéb ügyintézés nélkül.

A Digitális átjátszók közül (az elmúlt években) a DMR látszik elterjedtnek, mert ennek forráskódja nyílt, így a kínai gyártók olcsón készíthetnek rádiókat, míg a licence vásárolt készülékek ára 3-4 szeres az elõzõkhöz képest.
Manapság már szinte mindegy, melyik digitális lehetõséget használjuk, mert sok esetben átjárás van a rendszerek között.

A digitális átjátszók jóval bonyolultabb dolgokra használhatók, és némileg hasonlítanak a mobiltelefon rendszerekre. Mivel ezeknél a rádiónk automatikusan küldi a saját kódját, a kód alapján a rendszer a hívójelünket is kiírhatja a partner állomás rádióján.
Ezt a lehetõséget az átjátszó védelmére használják. Digitális átjátszó használata esetén az adóengedély fénymásolatával be kell jelentkeznünk pl. a DMR átjátszó rendszer koordinátoránál, aki a kódunknak megengedi a belépést a világ összes DMR átjátszójába.


Az analóg átjátszóhasználat szabályai:


– Tanácsos bejelentkezni –“HA5XY az átjátszó vételén, jó reggel kívánok!”
Bejelentkezés nélkül senki sem tudja, hogy hallgatod-e a frekvenciát)
– Ne használjuk az átjátszót hosszan olyan mondanivalóra, ami nem érdekli az átjátszón figyelõ amatõröket, csak az ellen állomásunkat. Ilyenkor inkább menjünk el szimlplex frekvenciára.
– Átjátszón nem illik általános hívást adni;
– Az átjátszón keresztül nem lehet versenyezni;
– Mindig azonosítsuk magunkat. Beszélgetés közben tanácsos a hívójelünk után a nevünket is mondani, hogy segítsük ezzel az ellen állomásokat.

“…örülök, hogy hallom a hangodat Levi! HG5BL itt HA7BC, operátor János, Isaszegrõl.”

Riport adása: Itt nincs értelme az 59-nek. Az ellen állomásunk részére nem adhatunk térerõ értéket, mert mi nem õt, hanem az átjátszót vesszük.
Egyszerûbb csak érthetõségi értéket adni, vagy hozzátenni a vett térerõt:
„Riportom részedre 4-es, az átjátszót S7-el veszem”


– A választékos és érthetõ beszéd, az udvariasság a saját értékünket javítja, a motyogás, az értelmetlen mondatok magunkról állítanak ki szegénységi bizonyítványt.

– Az átjátszón különösen törekedjünk a rádióamatõr sport tisztaságának megõrzésére!

Sajnos, sok olyan ember is rádió adóhoz jutott az elmúlt 20 évben, akik nem rádióamatõrök, és ezek közül páran szándékos zavarásra használják a berendezéseket.
Ezekrõl a szándékos károkozásokról is itt kell írnunk, mert jellemzõen átjátszókon fordulnak elõ.

– Nyomkodás: Az adásunkkal egyszerre adógombot nyomnak. Ha a zavaró adó közelebb van mint mi (nagyobb a térereje) az átjátszónál, akkor a mi adásunk nem fog hallatszani.

– Különbözõ hangok bejátszása: A TV, vagy rádió adástól kezdve lihegésen, böfögésen át bármi, amibõl nem derül ki, hogy ki az elkövetõ.

Ezekkel az emberekkel nem szabad összeveszni, nem tanácsos rendre utasítani õket. A rádióamatõr törvény szerint nem is beszélhetünk mással, csak rádióamatõrökkel.
Annál nagyobb örömet nem okozhatunk nekik, mint hogy nyíltan összeveszünk velük, bíráljuk, szidjuk õket, mert az a céljuk, hogy akadályozzák az amatõröket az átjátszó használatában. Nyílt összeveszés esetén a rádióamatõr számíthat arra, hogy onnantól a nyomkodó különösen figyelni fogja a hívójelét, hogy ismét kihozza a sodrából.
Egy megoldás van: FIGYELMEN KÍVÜL KELL HAGYNI A ZAVARÁST, és bízni abban, hogy az NMHH beméri és elkobozza a rádióját.

Az elmúlt sorok alapján lehet figyelemre méltó a digitális átjátszók használata, ahol a bejutáshoz hívójelet kell leadni.

Az átjátszók frekvenciái: Mindegyiknek kettõ van!

Mindenki hallott már hangerõsítõt begerjedni, amikor a mikrofon a hangszóró közelébe került, és az erõsített jel visszakerült az erõsítõ bemenetére.
Ugyanez történne a repeaterrel is, ha a tõlünk jövõ rádiójeleket a hegytetõn egyszerûen felerõsítené és kisugározná.

 
Egy ügyes technikai trükk azonban megakadályozza a gerjedést. Ha az átjátszóban a rádióvevõ és az adó nem ugyan azon a frekvencián üzemel, akkor nem veheti a vevõ a saját adójának a jelét, így nem fog begerjedni.
A két frekvencia közötti távolság a DUPLEX TÁVOLSÁG más néven a Shift.

Ezért van minden átjátszónak külön adó és vevõ frekvenciája.
Valamikori megállapodás szerint mindíg a magasabb frekvencián ad a repeater, az alacsonyabb frekvencián pedig vesz.

Ha kapcsolódni szeretnénk az átjátszóra, akkor a rádiónkkal az alacsonyabb frekvencián kell adnunk, a magasabban pedig venni.

Mivel a rádiónk általában vesz, a PTT nyomása esetén vált az alacsonyabb frekvenciára a rádió. Ezt hívják negatív Shiftnek. (- jel látható a rádión)
Shift értéke 144MHz-es sávban mindíg -600kHz, a 432MHz-es sávban -7.6Mhz

Az átjátszó üzemnél a készülékünk adása a FELMENŐ (UPLINK), az átjátszótól jövõ jel neve a LEJÖVŐ (DOWNLINK).

Könnyû megjegyezni: az átjátszó a hegyen van, a mi adásunk felfelé megy, az átjátszótól lefelé jönnek a jelek 🙂 Hi

Az átjátszó indítása:

Már majdnem tudjuk használni az átjátszókat!

A rádió ott vesz és ad, ahol kell, de van még egy hang, amit ki kell sugároznunk, hogy az átjátszó elinduljon a kérésünkre.

Ez a CTCSS hang. Az újabb adó-vevők képesek ennek az elõállítására, a régebbieknél egy külső hanggenerátorral nekünk kell a mikrofonjel mellé keverni ezt a vezérlő jelet.

Ez az „indító hang” csak kb. 2012-ben került használatra, addig bármilyen vivő, zaj elindította az átjátszókat. Sajnos a rádióamatőr sávok is egyre nagyobb alapzajjal terheltek, így használhatatlanná kezdtek válni az átjátszók.
Senki sem bírta hallgatni egész nap a folyamatosan recsegõ, morzézó átjátszót, ezért kellett bevezetni a CTCSS-hangos védelmet.

A CTCSS hangnak kétféle beállítása lehetséges a rádióban: Használhatjuk csak adás közben, vagy használhatjuk a saját rádiónk vevőjének védelmében is.
Ekkor a rádiónk hangszórójából csak akkor fog hang hallatszani, ha az átjátszó által szintén kisugárzott saját CTCSS hangot veszi.
Ilyen beállítás mellett a zavarok nem indítják a mi vevőnket sem.

Nagy általánosságban elmondható, hogy Budapesten és Kelet-Magyarországon 114.8Hz, Nyugat-Magyarországon 107.2Hz indítja az átjátszókat.
asd

A böngészője nem támogatja a videó állomány beágyazott lejátszását.
A kisugárzott hangot a rádió hangszórója nem viszi át.
Most jön a magasiskola:

Felmenő Figyelés:

Az átjátszó használata közben van egy érdekes lehetőség, amellyel megfigyelhetjük, hogy átjátszó használata nélkül tudnánk-e direkt beszélni az ellen állomásunkkal?

Miközben az ellen állomásunk ad, a rádiónkon nyomjuk meg a „REV” gombot. Erre a rádió az adófrekvenciáján (Shift frekvenciával lejjebb) kezd venni. Mivel itt ad az ellen állomás, a jelei most nem az átjátszón keresztül, hanem direkt érnek el bennünket. Ha jó minőségben vesszük az adást, akkor elmehetünk Szimplex csatornára is beszélgetni.

Direkt hívás a lejövõn:

Ha  valószínűleg a közelünkben van az ellen állomás, akit hívni akarunk, és az átjátszót hallgatja, megtehetjük, hogy a Shift-et kikapcsolva, az átjátszó lejövõ frekvenciáján hívjuk meg õt.
Ha közben az átjátszó elindul, a mi jelünk valószínűleg erősebb lesz, és úgyis azt fogja hallani.
Ekkor csak a környékünkön lévő amatőrök veszik a hívásunkat, a távolabbiak az üzemben semmilyen zavart nem tapasztalnak, hívásunk nem hallják.
Ezt tanácsos kis teljesítménnyel végezni, (hogy tényleg ne zavarjuk az átjátszót) és csak a hívásra korlátozódni.
“HA5BLK itt HA5BL az R2 lejövõn. Ha hallasz, QSY S22!”

Milyen antennát használjunk?

Fontos: Függõleges polarizációjút. Az átjátszók  antennái körben sugároznak, hiszen nem tudható, honnan próbálják majd használni a berendezést. A körsugárzók függõlegesen állnak, ezért kell nekünk is vertikális antennát használni az átjátszó üzemhez.
Ha a balkonról vagy tetőről több irányban is távolabbra lehet látni, nyugodtam építsünk egy negyed hullámú gp antennát, tökéletesen használható lesz.  Ha mondjuk egy szurdokban lakunk, és csak egy irányból jöhetnek a távoli jelek, akkor rövid yagi antennát irányítsunk a szurdok kijáratának irányába, úgy, hogy pálcái függõlegesen álljanak. A legegyszerűbb és jó iránysugárzó a HB9CV antenna.

Egy jó oldalt itt találsz a megvalósításról, ahol az antenna méretezést is elvégezheted.

Az antennához egyetlen koaxiális aljzat (pl Amphenol PL-259, vagy BNC ) kell, kemény rézdrót, vagy vékony cső.
Kell hozzá centi, fûrész és forrasztó páka. Egy óra alatt készen van!

Összefoglaló:

Az analóg átjátszók (Repeater) használatához az alábbi beállításokat kell használni a rádiókon.

Példa budapesti 2m-es átjátszó beállítására:

Vevõ Frekvencia: pl 145.600 MHz
Shift értéke: 600 kHz
Shift +/- : – kell, ez alapján 145.000 MHz lesz az adó frekvencia
CTCSS adásra/vagy vételre is: 114.8

Példa győri 70cm-es átjátszó beállítására:

Vevõ Frekvencia: pl 439.250 MHz
Shift értéke: 7,6 MHz
Shift +/- : – kell, ez alapján 431.650 MHz lesz az adó frekvencia
CTCSS adásra/vagy vételre is: 107.2Hz

Az aktív átjátszók listáját az interneten több helyen megtalálhatjátok.
pl. :  thttp://ha2to.orbel.hu/content/repeaters/hu/index.htm

Egy apróság!

pl; a 144-MHz-es sávban 145.600-145.7875 között vannak az átjátszók lejövõ frekvenciái.
145.600 alatt kezdődnek a szimplex csatornák, ahova el lehet vonulni beszélgetni.

Ha elkezdünk lefelé menni a szimplex csatornák között, könnyen 145.200 alatt találhatjuk magunkat, ami milyen frekvencia is lenne?
Hova is esik az átjátszó felmenője? 145.600-0,600=145.000  145.7875-0,600=145.1875
145.200 alatt az átjátszók felmenői kezdődnek, tehát az ottani szimplex beszélgetésünket egy fél országrész is hallhatja a közeli átjátszó jóvoltából….

Egyszerűsített ábra a 144-146 MHz -es sáv felosztásáról: