Legyél te is rádióamatőr – fedezd fel a kommunikáció szenvedélyét!
Hallottál már a rádióamatőrökről, de sosem tudtad pontosan, mivel is foglalkoznak? Talán meglepődsz, de ez a hobbi több mint 100 éves múltra tekint vissza, és még ma is milliók választják világszerte! Ha érdekel a technika, a távoli kapcsolatok világa, és szeretnél egy közösség része lenni, akkor legyél te is rádióamatőr!
Mi az a rádióamatőrizmus?
A rádióamatőrködés egy olyan technikai hobbi, ahol saját rádióállomásoddal világszerte kapcsolatba léphetsz más rádióamatőrökkel. Ez lehet beszélgetés egy szomszéd városban élő baráttal, de akár Japánból vagy az Antarktiszról is foghatsz hívásokat! Emellett lehetőséged van kísérletezni, versenyeken részt venni, vészhelyzetekben segítséget nyújtani, vagy akár műholdas kommunikációt kipróbálni.
Miért legyél te is rádióamatőr?
🎧 Tanulsz: Megismered az elektromosság, a hullámterjedés, és az antennatechnika világát.
🌍 Kapcsolódsz: Ismerősökre tehetsz szert szerte a világon, miközben a saját nyelveden vagy angolul beszélgetsz.
🛠️ Építhetsz: Rádiód, antennád, vagy akár saját kis elektronikai projekted is lehet, de meg is vásárolhatod ezeket
🚨 Segítesz: Szükség esetén a rádióamatőrök fontos szerepet játszhatnak a kommunikáció fenntartásában.
Hogyan kezdj hozzá?
Magyarországon bárki lehet rádióamatőr, aki sikeresen leteszi az NMHH által szervezett vizsgát. Ne aggódj, nem szükséges mérnökdiploma – elég a lelkesedés és egy kis tanulás. A legtöbb városban működnek rádióklubok, ahol szívesen segítenek a kezdőknek.
Ne habozz: Legyél te is rádióamatőr!
Ez a hobbi nemcsak szórakoztató, de értékes tudást, barátokat és élményeket is ad. Próbáld ki magad egy olyan világban, ahol még mindig számít a saját hangod, az antennád, és a kíváncsiságod!
Elemzés a rádióamatőr engedélyek számának alakulásáról 1980–2025 között, hazai és globális trendekkel, okokkal és javasolt megoldásokkal.
Magyarországi és globális kitekintéssel
Az elmúlt négy és fél évtized során jelentős változások történtek a rádióamatőr engedélyek kiadásának területén, mind nemzetközi szinten, mind Magyarországon. A lenti grafikon három görbén keresztül szemlélteti az újonnan kiadott rádióamatőr engedélyek számának alakulását az Egyesült Államokban (mint világtrend egyik fontos képviselője), Magyarországon, valamint egy becsült globális átlagot. Ezek összevetésével kirajzolódik egyértelmű tendencia, amely sokat elárul a hobbi jelenlegi helyzetéről és kihívásairól.
Magyarországi helyzetkép
A magyarországi adatok alapján jól látható, hogy az 1980-as évektől kezdve az új rádióamatőr engedélyek száma lassan, de fokozatosan emelkedett. Ez az időszak az analóg technika virágkora volt, amikor még nem léteztek könnyen elérhető digitális kommunikációs csatornák. Az akkori fiatalok számára a rádiózás egyfajta technológiai varázslatot jelentett, valódi, távoli kapcsolatfelvételi lehetőséget – sok esetben külföldi beszélgetőtársakkal. Az engedély megszerzése presztízst jelentett, technikai tudásról és elhivatottságról árulkodott.
Az 1990-es éveket követően, különösen a rendszerváltás után, az engedélyek száma tovább nőtt, hiszen a korábbi korlátozások enyhültek, és az emberek szabadabban foglalkozhattak ezzel a hobbival. Ebben az időszakban a hazai rádióamatőr közösség dinamikusan fejlődött: egyesületek alakultak, versenyek, találkozók, és nem utolsósorban tanfolyamok indultak országszerte.
A 2000-es évektől kezdve azonban megtörik ez a növekedés. A 2010-es évekre már egyértelműen látható a stagnálás, majd lassú csökkenés. Ennek egyik fő oka a közösség elöregedése. A korábban aktív generációk már ritkábban ülnek le a rádió elé, sokan visszavonultak vagy eltávoztak, miközben az utánpótlás szinte teljesen hiányzik. A mai fiatalokat más típusú technológiák vonzzák, amelyek gyorsabb, látványosabb, és számukra könnyebben elérhető kommunikációs lehetőségeket kínálnak, mint például az okostelefonos alkalmazások, az internetes közösségi oldalak, vagy az online multiplayer játékok.
További probléma, hogy az utánpótlás megszólításához szükséges kommunikáció is elavult. Kevés az olyan kampány vagy kezdeményezés, ami valóban fiatalbarát módon mutatja be a rádióamatőrködés izgalmát. A legtöbb egyesület internetes jelenléte gyenge, és a tartalmaik gyakran csak az idősebb, már aktív tagokat célozzák. Az iskolai szakkörök, amelyek korábban jelentős szerepet játszottak a fiatalok bevonásában, szinte teljesen eltűntek. A tanfolyamok többsége kevéssé vonzó környezetben zajlik, gyakran elavult módszerekkel, ami a mai fiatalok digitális világához szokott figyelmét kevésbé köti le.
Pedig a lehetőségek adottak lennének. Az amatőrrádiózás technikai oldala ma is lenyűgöző lehet: SDR vevők, digitális módok (például FT8, PSK, DMR), műholdas rádióforgalmazás, vagy akár ballonfelengedés és APRS nyomkövetés – ezek mind kiváló alapjai lehetnének egy modernizált, vonzó bemutatónak. A kérdés inkább az, hogy hogyan tudjuk mindezt megmutatni a fiataloknak.
A válasz részben a módszerek megújításában rejlik. Fiatalokat nem lehet meghívni „csak úgy” egy rádióklubba. Előbb el kell jutni hozzájuk a saját platformjaikon: YouTube-videók, TikTok-ismeretterjesztés, középiskolákba szervezett interaktív bemutatók, modern eszközök kipróbálásának lehetősége, versenyszerű kihívások (például ki épít jobb antennát egy adott környezetben). A siker kulcsa a közösség nyitottsága, az önkéntes oktatók kreativitása, és az a képesség, hogy a rádiózás hagyományát képesek legyünk „új ruhába öltöztetni”.
A globális trend
A nemzetközi tendencia szorosan követi a magyar mintát, de nagyobb volumenben. Az Egyesült Államokban, Japánban és Németországban – a három legnagyobb amatőr közösséggel rendelkező országban – a rádióamatőr engedélyek száma az 1980-as évektől egészen a 2010-es évek elejéig folyamatosan nőtt. Ennek oka egyrészt a nagyobb népesség és az aktív támogatás volt, másrészt az, hogy több országban a rádióamatőröket bevonták például a katasztrófavédelembe, ahol fontos szerepet játszanak vészhelyzeti kommunikációban. Ez a társadalmi hasznosság hozzájárult a hobbi megbecsültségéhez is.
A 2010-es éveket követően azonban ott is lassú visszaesés indult. Az okok hasonlók: az internet uralma, a fiatalok érdeklődésének megváltozása, valamint a rádióamatőr közösségek belső zártsága, ami sok helyen akadályozza a vérfrissítést. Ugyanakkor pozitív példák is akadnak: több országban indultak államilag támogatott, modern formában zajló ifjúsági programok, rádióamatőr iskolai projektek, és egyes klubok komoly YouTube- vagy TikTok-jelenlétet építettek ki, amelyeken keresztül új, fiatal tagokat tudtak megszólítani.
Merre tartunk?
A rádióamatőrködés jövője nem reménytelen – de szükség van tudatos és korszerű válaszokra. Magyarországon kulcsfontosságú lenne a közösségek megnyitása a fiatalok felé, az iskolai együttműködések újjáélesztése, és a technikai fejlődés nyújtotta új lehetőségek beépítése az oktatásba és közösségi életbe. A hobbi legnagyobb ereje ugyanis ma is ugyanaz, mint régen: az önálló alkotás öröme, a távoli világokkal való kapcsolatfelvétel izgalma, és az a közösségi élmény, amely valódi barátságokat szül, országokon és generációkon átívelően.
Ha ezeket az értékeket képesek vagyunk úgy bemutatni, hogy azok megszólítsák a mai fiatalokat, akkor a rádióamatőrködés előtt ismét lehet egy új, aktív korszak – immár digitális színekben.
Ahogy közeledik a nyári zivataros időszak, egyre többen foglalkoznak azzal, hogyan védekezzünk a villámcsapások ellen. Rádiósként vagy antennatulajdonosként gyakran felmerül a kérdés: Kell-e félnem a villámtól? Veszélyes az antenna? Kell villámvédelmi megoldás? Ebben a cikkben végigvesszük, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a különböző antennatípusoknál, és hogyan lehet biztonságosan telepíteni őket.
1. Magasan, kívül — vertikális antenna árbócon
Ha egy magas, akár 6 méter magas árbócra vagy toronyra van szerelve a vertikális antenna, akkor az:
Magas kockázatot jelent, mert a villám elsősorban a magas pontokat célozza meg.
Az antenna galvanikus összeköttetésben van a földelő szondával — ez jó, hiszen így, ha becsap a villám, akkor a villámáram biztonságosan le tud vezetődni a földbe.
Vonzza a villámot a földelés! – Ez tévhit. A villám a környezetben lévő legjobb vezető utat keresi, és ha az antenna magas és földelve van, jobb, hogy a villám ezen az úton haladjon, mint hogy máshol tegye tönkre az épületet vagy az elektromos hálózatot.
Fontos a jó földelés kialakítása, vastag, alacsony ellenállású földelőszonda alkalmazása, valamint koax túlfeszültség-védelem beépítése a rádió és az antenna közé.
2. Dipól antenna a tető alatt (például a tetősík alatt)
Ha a dipól antenna bőven a tetősík alatt fut, például 2-3 méterrel a tető alatt:
Kisebb a villámcsapás esélye, mert az antenna nem emelkedik ki jelentősen a környező magasabb objektumok közül.
Ettől függetlenül a koax kábelek földelése és túlfeszültség-védelme nagyon fontos!
Még ha az antenna nincs is közvetlenül veszélyben, a környezetben történő villámcsapások által okozott túlfeszültség indukciója kárt okozhat a rádiókészülékben.
Javasolt a koax árnyékolásának földelése és egy villámvédelmi patron (koax túlfeszültség-védő) beiktatása.
Mi az a túlfeszültség-védelem (villámvédelmi patron)?
A túlfeszültség-védelem, más néven villámvédelmi patron vagy kisülőcső, egy speciális eszköz, amit a koax kábel és a rádió közé szokás beépíteni. Ez az eszköz normál üzemben nem vezet, de ha a villám vagy túlfeszültség miatt hirtelen magas feszültség lép fel, akkor gyorsan „kinyit”, és a felesleges energiát a föld felé vezeti, ezzel megóvva a rádiót a károsodástól.
Népszerű, megbízható típusok rádiósok körében:
PolyPhaser IS-50-2402-3-50 — professzionális, koax túlfeszültség-védő, széles frekvenciatartományban, alacsony veszteséggel.
Laird Signal Surge Protector SSP-2402 — megbízható, jól ismert készülék
Diamond DB-25 — egyszerűbb, költséghatékony megoldás kisebb rendszerekhez.
Fontos, hogy a választott patron illeszkedjen az antenna rendszer impedanciájához (általában 50 ohm), és a használati frekvenciatartományhoz.
3. Antennák a padláson belül
Ha az antenna a padláson, a tető szerkezete alatt van elhelyezve:
A közvetlen villámcsapás esélye minimális, hiszen az antenna nincs kitéve az időjárásnak, és nem emelkedik ki a tető fölé.
Ugyanakkor a padlásra bevezetett antennakábelek lehetnek a veszélyes pontok, mert a villám közeli kisülése vagy indukciója itt is okozhat túlfeszültséget.
Ezért itt is alapvető a koax földelése, földelő rendszerbe kötése, valamint túlfeszültség-védő alkalmazása.
Fontos megjegyezni, hogy bár az antenna védelem alatt áll, a padlásban elhelyezett antenna hatásfoka alacsonyabb lehet (ez más téma, de a rádiósoknak érdemes tudni).
4. Miért fontos a földelés és a túlfeszültség-védelem?
A villám nem vonzódik a földeléshez vagy antennához, hanem a legjobb vezető útvonalat keresi.
Ha az antenna nincs megfelelően földelve, a villám „keres” más, rosszabb utat, ami sokkal nagyobb kárt okozhat az épületben, rádióban, elektromos hálózatban.
Egy koax túlfeszültség-védő (villámvédelmi patron) megvédi a rádiót a hirtelen feszültségtúllépésektől, ezzel jelentősen csökkenti a meghibásodás esélyét.
A biztosítók egyre gyakrabban kérik a villámvédelmi megoldások meglétét, ezért érdemes előre gondoskodni a biztonságról.
5. Jó tanácsok a villámvédelemhez
Antenna helye
Villámcsapás esélye
Földelés szükségessége
Túlfeszültség-védelem
Magas árbóc, kívül
Magas
Kötelező
Erősen ajánlott
Dipól a tető alatt
Alacsony
Mindenképp fontos
Ajánlott
Antenna a padláson belül
Minimális
Fontos
Ajánlott
Végül
A villámvédelem nem babra megy, de nem is bonyolult. A lényeg, hogy ne félj az antennától, hanem okosan védd meg a rádiós berendezéseket, magad és az otthonod! Földelj jól, használj túlfeszültség-védőt!
Baofeng DM-32UV – Beáldozott hangminőség a tudás oltárán
A Baofeng DM-32UV egy elsőre impozáns, robusztus kézi rádió, amely a belépő szintű DMR rádiók között rendkívül vonzó funkciókészlettel érkezik. Bár papíron egy kiváló ár-érték arányú készülékről van szó, a használat során kiderül, hogy kompromisszumokkal is számolni kell – különösen a hangminőség terén.
Külső kialakítás és használhatóság
A DM-32UV első benyomásra olyan, mintha nem is rádiót, hanem egy taktikai eszközt tartanánk a kezünkben – masszív felépítésű, sőt, már-már „fegyvernek is beillik”. A készülékház anyaga tartós, a fogása pedig határozottan kényelmes. A gombok elhelyezése logikus és jól kezelhető, ami gyors tanulást tesz lehetővé még kezdők számára is.
Kiemelendő a szép és jól olvasható kijelző, amely nemcsak informatív, de testreszabható is – színezhetők, az egyes elemek – így a felhasználó saját igényeire szabhatja a kezelőfelületet.
A mikrofon pozíciója viszont komoly kritikát érdemel. A rádió mérete miatt a mikrofon – bár nem a legalsó peremre került – olyan alacsonyan helyezkedik el, hogy természetes testtartással szinte lehetetlen úgy használni, hogy a mikrofon a száj közelébe essen. Emiatt a felhasználónak egy meglehetősen furcsa kéztartást kell felvennie, ha jó bemeneti hangminőséget szeretne elérni. Ez a probléma különösen zavaró, ha a rádiót mellkaspánton hordják. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a normál menü legmagasabb mikrofon erősítés (Mic Gain) beállítása sem elegendő – csak az „admin” módban elérhető, haladó Mic Gain opció feltolásával érhető el kielégítő hangszint.
Hangminőség
A hangminőség a készülék egyik gyenge pontja. A beszéd bár érthető, a hang torzított és túlvezérelt hatást kelt. Hiányzik belőle az öblösség, és különösen a mély hangok, amitől a forgalmazás természetesebb és kellemesebb lenne. Ez a fajta hangkarakter fárasztó lehet hosszabb idejű hallgatás esetén, és kevésbé alkalmas olyan helyzetekre, ahol az audio minőség kulcsfontosságú. A hang tisztaságán valamelyest lehet javítani, ha az „admin” módban drasztikusan visszavesszük a RX Volume értékét mind a digitális, mind az analóg sorban. Ez esetben zajosabb környezetben a rádió halkabb lesz, cserébe a hangja valamivel szebb, de a tökéletestől még így is messze van.
Funkciók és rádiós képességek
A DM-32UV digitális (DMR Tier II) és analóg FM módot is támogat, ami lehetővé teszi a vegyes használatot. A GPS modul pontosan működik, a roaming funkció pedig zökkenőmentesen vált hálózatok között – ezek különösen értékes képességek ilyen árszinten. Az APRS adás és vétel is támogatott, bár teljes kihasználásukhoz némi technikai háttérismeret szükséges.
A készülék különösen erőssé válik a repülési sávok támogatásával: AM frekvenciák is menthetők és elnevezhetők, ami ritka és hasznos extra.
A zónakezelés kissé korlátozott – egy zónába viszonylag kevés csatorna programozható –, ugyanakkor a készülék sok zónát képes kezelni, így a korlát végső soron inkább rendszerezési kérdés.
Az admin mód külön említést érdemel: itt a felhasználó mélyebb rendszerparamétereket is állíthat, beleértve az említett Mic Gain finomhangolást, vagy akár különböző rendszerjellemzők viselkedését.
Akkumulátor, töltés és tartozékok
Töltés terén a Baofeng DM-32UV kellemes meglepetést tartogat: a modern USB Type-C töltés mellett klasszikus dokkolós, „beleállítós” töltő is a csomag része, így mind az otthoni, mind a terepi töltési megoldások biztosítottak.
A gyári akkumulátor kapacitása 2500 mAh – normál használattal egy napot simán kibír, de DMR és GPS használat mellett erősebben merül. Hosszabb kitelepülésekhez érdemes lehet nagyobb vagy tartalék akkuval is készülni.
A csomag tartalmaz egy bőrhatású tokot is, övcsipesz azonban nem jár hozzá. Az antenna kétsávos és robusztus kialakítású – jól teljesít, a szokásos Baofeng-szintnél egy fokkal jobbnak érezhető.
Programozás és szoftver
A DM-32UV saját CPS szoftverrel programozható, amely meglepően részletes és jól konfigurálható. Import-export funkciók is rendelkezésre állnak, így könnyen másolhatók beállítások más készülékekre vagy menthetők biztonsági másolatként. Pozitívum, hogy a korábbi analóg Baofeng modellekhez használt programozókábel is használható vele – ez költségkímélő és kényelmes.
Hivatalos műszaki adatok (részlet)
Frekvenciatartomány:
VHF: 136–174 MHz
UHF: 400–470 MHz
Repülési sáv (AM vétel): támogatott
Teljesítmény: 1W / 5W / 8W
Csatornák száma: 4000
Zónák száma: 250
Akkumulátor: 2500 mAh Li-ion
Kijelző: színes LCD, testreszabható
DMR Tier II támogatás
GPS / APRS: támogatott (RX+TX)
Roaming funkció: van
Programozás: saját CPS szoftver + kompatibilis az analóg Baofeng kábelekkel
Töltés: USB-C + dokkolós töltő
Összegzés
A Baofeng DM-32UV erőteljes funkcionalitást kínál rendkívül baráti áron. A DMR képességek, GPS, APRS, roaming és repülési sáv vétel olyan funkciók, amelyek sokkal drágább modellekre jellemzők. A testreszabhatóság szintje szintén meglepően magas – főleg az admin mód miatt.
A kompromisszumot azonban a hangminőség és a mikrofon ergonomiája jelenti, ami miatt nem mindenki számára lesz ideális választás. Ha ezekkel a kompromisszumokkal együtt tudsz élni, akkor egy sokoldalú, „komolyabb” kézi rádióhoz jutsz hozzá, akár első DMR készülékként is.
Hamarosan itthon is elérhető az Alinco új scannere, ami HF, VHF, UHF, AM, FM, DMR, C4FM, D-STAR-on is tud fülelni.
A DJ-X100 30 MHz és 470 MHz közötti frekvenciatartományt képes fogadni egyetlen VFO-val, szinte egyenletes érzékenységgel. A rádióhullámformák FM/NFM/AM/NAM analóg, valamint DCR/NXDN/DMR/D-STAR/C4FM digitális formátumúak.
V/UHF 30~470 MHz közötti tartományt fedi le, szinte egyenletes érzékenységgel (kivéve néhány sávo.
Beépített GPS-vevővel rendelkezik, amely lehetővé teszi a legközelebbi csatorna keresését és átvizsgálását a memóriában tárolt hosszúsági és szélességi adatok alapján.
999 csatorna memória, 50 programozott keresési beállítás, 26 bank és akár 14 teljes szélességű karakter (28 fél szélességű karakter) minden csatornához.
Offset lépésfunkció a könnyű lépésváltáshoz.
Az analóg AM és FM jelek is DSP feldolgozáson mennek keresztül, hogy tiszta vételi hangot biztosítsanak.
Az analóg vételhez CTCSS (beleértve a fordított jelzést), DCS (beleértve a fordított jelzést) és JR/MSK üresvonal-eltávolító funkciók is tartoznak.
A rádió üzemmód lehetővé teszi, hogy FM rádiót hallgasson, miközben a kommunikációra vár.
USB Type-C csatlakozó, töltési/external tápellátás csatlakozási lehetőség, valamint PC-vel való kommunikációs kapcsolat szabványos kábellel.
Nagy átmérőjű hangszóró és BTL erősítő a tiszta audio kimenethez, a fülhallgatók binaurális típusúak (a vételi hang mono), természetesen támogatja a népszerű fülhallgató antennát is.
Az Icom IC-7760 egy csúcskategóriás, 200 wattos, HF/50 MHz-es SDR adó-vevő, amelyet a Tokyo Ham Fair rendezvényen mutattak be. A készülék újszerű kialakítása lehetővé teszi a vezérlőfej és az RF egység külön elhelyezését, LAN-kábellel történő csatlakoztatással, ami rugalmas telepítést és távoli vezérlést tesz lehetővé.
Felhasználói vélemények és tesztek:
Pozitív visszajelzések:
A felhasználók kiemelik a készülék magas minőségű hangzását, a két belső hangszóróval rendelkező vezérlőfejjel. A dinamikatartományt és a tiszta adást is dicsérik, különösen SSB üzemmódban.
Negatív visszajelzések:
Egyes felhasználók ár-érték arányát kifogásolják, különösen a magas ár miatt, amely 2,3 és 2,8 millió forint között mozog.
Összegzés:
Az Icom IC-7760 innovatív funkcióival és kiváló teljesítményével a rádióamatőrök körében pozitív fogadtatásban részesült. Azonban a magas ára miatt érdemes alaposan mérlegelni a vásárlást.
További részletekért és vizuális bemutatóért megtekintheti az alábbi videót:
A Legfrissebb rádiós hírek egy helyen! Az oldalon találtok egy új menüpontot: „Friss rádiós hírek„. E menüpont alatt mindig a legfrissebb rádiós híreket találjátok különböző forrásokból. Ha az NMHH rádióamatőrökkel kapcsolatos új hírt, rendeletet tesz közzé, az azonnal megjelenik a CQDX 73! oldalon is, ahogy igaz ez a Magyar Rádióamatőr Szövetség híreire- és BLOG bejegyzéseire is, és a Garazs.de rádióamatőr szekciójára egyaránt. A QRP.HU oldal nem járult hozzá az oldal linkeléséhez és ezzel történő térítésmentes reklámozásához. Tehát a CQDX 73! oldalon mindig a legfrissebb és legaktuálisabb híreket olvashatjátok, anélkül, hogy több oldalra kéne ellátogatnotok és nektek összevadászni a friss híreket.
Elindult az oldal Telegram csatornája! A csatorna publikus, nem kell meghívó, minden rádiózást szeretőt szívesen látunk! Jelentkezéshez fotózd be a QR kódot:
Amatőrrádiós frekvenciák hullámterjedés: Milyen távolságokat érhetünk el?
Az amatőrrádió egy izgalmas hobbi, amely lehetőséget biztosít arra, hogy világszerte kapcsolatba lépjünk más operátorokkal. Azonban a rádiókapcsolatok sikeressége nagyban függ attól, hogy milyen frekvencián dolgozunk, milyen napszakban vagyunk aktívak, valamint milyen hatások érik a rádióhullámokat a légkörben. Ebben a cikkben körbejárjuk a legfontosabb frekvenciasávokat, azok terjedési sajátosságait, és hogy milyen távolságok érhetők el velük.
Frekvenciasávok és terjedési jellemzőik
Nagyon alacsony frekvenciák (VLF, 3-30 kHz)
Ezeket a frekvenciákat főként navigációs és víz alatti kommunikációra használják. Az ilyen hullámok a Föld felszíne mentén terjednek, nagyon stabilak, de nem kifejezetten alkalmasak amatőrrádiós kapcsolatokra.
Alacsony frekvenciák (LF, 30-300 kHz)
Főleg navigációs és hosszú távú kommunikációra használják. Nagyon hosszú hullámhosszuk miatt kiválóan terjednek a Föld felszínén, de az amatőr sávokon ritkán fordulnak elő.
Közepes frekvenciák (MF, 300-3000 kHz)
Az MF sávba tartozik például a 160 m-es amatőr sáv (1,8-2 MHz). Ezek a hullámok nappal főként a Föld felszínén terjednek (földi hullám), éjszaka viszont az ionoszféra E- és F-rétegéről visszaverődve nagyobb távolságokra is eljuthatnak.
Magas frekvenciák (HF, 3-30 MHz)
Ez az amatőrrádiós aktivitás legfontosabb sávja. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb HF sávokat:
80 m (3,5-4 MHz): Éjszaka kiválóan alkalmas 500-2000 km-es kapcsolatokra, nappal inkább rövidebb távokra használható.
40 m (7-7,3 MHz): Nappal 500-1500 km, éjszaka pedig akár több ezer kilométerre is elérhet.
20 m (14-14,35 MHz): Az egyik legjobb DX sáv. Nappal és éjszaka egyaránt alkalmas távoli összeköttetésekre.
10 m (28-29,7 MHz): Naptevékenység alatt kiváló DX sáv, amikor az ionoszféra F-rétege visszaveri a hullámokat.
Nagyon magas frekvenciák (VHF, 30-300 MHz) és ultra magas frekvenciák (UHF, 300-3000 MHz)
2 m (144-146 MHz, VHF): Elsősorban lokális kommunikációra használható, de troposzferikus visszaverődés vagy meteorzápor esetén távolabbi kapcsolatok is lehetővé válnak.
70 cm (430-440 MHz, UHF): Jellemzően rövidtávú kapcsolatokra alkalmas, épületek és akadályok érzékenyen csillapítják a jelet.
Az ionoszféra szerepe a rádióhullámok terjedésében
A magasabb frekvenciájú HF hullámokat az ionoszféra visszaverheti, lehetővé téve ezzel a hosszú távú, „DX” kapcsolatokat. Az ionoszféra rétegei (D, E, F1 és F2) különböző napszakokban és naptevékenység idején változó módon befolyásolják a terjedést.
Naptevékenység hatása
A napfolttevékenység meghatározó szerepet játszik a HF frekvenciák terjedésében. A magasabb naptevékenység (sok napfolt) jobb DX lehetőségeket jelent a 10 m-es sávban, míg alacsony naptevékenység esetén inkább az alacsonyabb sávok (80 m, 40 m) válnak használhatóbbá.
Összegzés
A megfelelő sáv kiválasztása kulcsfontosságú az amatőrrádiós kapcsolatokhoz. Az időjárás, az ionoszféra állapota és a naptevékenység mind befolyásolják a rádióhullámok terjedését. A sikeres összeköttetésekhez érdemes figyelemmel kísérni a naptevékenységet, a terjedési előrejelzéseket, és tapasztalatot gyűjteni a különböző frekvenciákon.
