Amatőrrádiós frekvenciák hullámterjedés: Milyen távolságokat érhetünk el?
Az amatőrrádió egy izgalmas hobbi, amely lehetőséget biztosít arra, hogy világszerte kapcsolatba lépjünk más operátorokkal. Azonban a rádiókapcsolatok sikeressége nagyban függ attól, hogy milyen frekvencián dolgozunk, milyen napszakban vagyunk aktívak, valamint milyen hatások érik a rádióhullámokat a légkörben. Ebben a cikkben körbejárjuk a legfontosabb frekvenciasávokat, azok terjedési sajátosságait, és hogy milyen távolságok érhetők el velük.
Frekvenciasávok és terjedési jellemzőik
Nagyon alacsony frekvenciák (VLF, 3-30 kHz)
Ezeket a frekvenciákat főként navigációs és víz alatti kommunikációra használják. Az ilyen hullámok a Föld felszíne mentén terjednek, nagyon stabilak, de nem kifejezetten alkalmasak amatőrrádiós kapcsolatokra.
Alacsony frekvenciák (LF, 30-300 kHz)
Főleg navigációs és hosszú távú kommunikációra használják. Nagyon hosszú hullámhosszuk miatt kiválóan terjednek a Föld felszínén, de az amatőr sávokon ritkán fordulnak elő.
Közepes frekvenciák (MF, 300-3000 kHz)
Az MF sávba tartozik például a 160 m-es amatőr sáv (1,8-2 MHz). Ezek a hullámok nappal főként a Föld felszínén terjednek (földi hullám), éjszaka viszont az ionoszféra E- és F-rétegéről visszaverődve nagyobb távolságokra is eljuthatnak.
Magas frekvenciák (HF, 3-30 MHz)
Ez az amatőrrádiós aktivitás legfontosabb sávja. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb HF sávokat:
- 80 m (3,5-4 MHz): Éjszaka kiválóan alkalmas 500-2000 km-es kapcsolatokra, nappal inkább rövidebb távokra használható.
- 40 m (7-7,3 MHz): Nappal 500-1500 km, éjszaka pedig akár több ezer kilométerre is elérhet.
- 20 m (14-14,35 MHz): Az egyik legjobb DX sáv. Nappal és éjszaka egyaránt alkalmas távoli összeköttetésekre.
- 10 m (28-29,7 MHz): Naptevékenység alatt kiváló DX sáv, amikor az ionoszféra F-rétege visszaveri a hullámokat.
Nagyon magas frekvenciák (VHF, 30-300 MHz) és ultra magas frekvenciák (UHF, 300-3000 MHz)
- 2 m (144-146 MHz, VHF): Elsősorban lokális kommunikációra használható, de troposzferikus visszaverődés vagy meteorzápor esetén távolabbi kapcsolatok is lehetővé válnak.
- 70 cm (430-440 MHz, UHF): Jellemzően rövidtávú kapcsolatokra alkalmas, épületek és akadályok érzékenyen csillapítják a jelet.
Az ionoszféra szerepe a rádióhullámok terjedésében
A magasabb frekvenciájú HF hullámokat az ionoszféra visszaverheti, lehetővé téve ezzel a hosszú távú, „DX” kapcsolatokat. Az ionoszféra rétegei (D, E, F1 és F2) különböző napszakokban és naptevékenység idején változó módon befolyásolják a terjedést.
Naptevékenység hatása
A napfolttevékenység meghatározó szerepet játszik a HF frekvenciák terjedésében. A magasabb naptevékenység (sok napfolt) jobb DX lehetőségeket jelent a 10 m-es sávban, míg alacsony naptevékenység esetén inkább az alacsonyabb sávok (80 m, 40 m) válnak használhatóbbá.
Összegzés
A megfelelő sáv kiválasztása kulcsfontosságú az amatőrrádiós kapcsolatokhoz. Az időjárás, az ionoszféra állapota és a naptevékenység mind befolyásolják a rádióhullámok terjedését. A sikeres összeköttetésekhez érdemes figyelemmel kísérni a naptevékenységet, a terjedési előrejelzéseket, és tapasztalatot gyűjteni a különböző frekvenciákon.
