A Napkitörések és Egyéb Légköri Jelenségek Hatása a Rádióforgalmazásra és Hullámterjedésre

A Napkitörések és Egyéb Légköri Jelenségek Hatása a Rádióforgalmazásra és Hullámterjedésre

A rádióamatőrök és más rádiófrekvenciákat használó rendszerek számára a Napkitörések és különféle légköri jelenségek jelentős hatással lehetnek a hullámterjedésre. Ezek a jelenségek az ionoszférában és a földi légkörben olyan változásokat okoznak, amelyek befolyásolhatják, hogy a rádiójelek milyen messzire és milyen minőségben terjednek.

Mi az a napkitörés, és hogyan hat a rádióforgalmazásra?

A napkitörés (más néven flar) a Nap felszínéről származó intenzív robbanás, amely hatalmas mennyiségű energiát szabadít fel, beleértve az elektromágneses sugárzást. A napkitörések elsősorban a magasabb frekvenciájú rádióhullámok terjedését befolyásolják, amelyek az ionoszférán keresztül verődnek vissza a Föld felszínére.

Amikor egy napkitörés eléri a Földet, az ionoszférában jelentős zavart okoz, ami következtében az alábbi hatások léphetnek fel:

  • Megerősített D-réteg abszorpció: A napkitörés által kibocsátott erős UV- és röntgensugárzás növeli a D-réteg ionizációját, amely elnyeli a rövidhullámú (HF) jeleket. Ez a jelenség gyakran nappali rádiócsendhez vezethet.
  • Ionizációs zavarok: A napkitörések képesek megnövelni az F-réteg ionizációját is, amely jelentős változásokat okozhat a rádióhullámok visszaverődésében, különösen a magasabb frekvenciákon.
napkitörés

A mágneses viharok hatása

A napkitöréseket gyakran követik mágneses viharok, amelyek a Föld mágneses mezőjében okoznak zavarokat. Ezek a viharok a napkitörés után néhány órával, vagy akár nappal később is bekövetkezhetnek. A mágneses viharok hatásai:

  • Rádiójelek szétszóródása: A mágneses viharok a magasabb földrajzi szélességeken jelentős hatással lehetnek a rádióhullámok terjedésére. A jelek szóródása miatt a távoli állomások nehezen érhetők el, és a jelek gyengülhetnek.
  • Aurora zóna zavarai: A mágneses viharok során az auróra (sarki fény) zónában zajló rádióforgalmazás különösen érintett lehet. Az auróra ionoszférája gyakran elnyeli vagy megzavarja a jeleket, így a rádiókapcsolatok instabillá válnak.

Az ionoszféra és a hullámterjedés

A rádiójelek terjedése szorosan összefügg az ionoszféra állapotával. Az ionoszférában lévő elektronok visszaverik a rádióhullámokat, ezáltal lehetővé teszik, hogy a jelek messzebbre jussanak, mint amennyit a Föld felszínén való terjedéssel elérnének.

Az ionoszféra állapota azonban folyamatosan változik a Nap aktivitása és más légköri jelenségek hatására. Például:

  • Nappal és éjszaka: Nappal a Napból érkező sugárzás erősen ionizálja az ionoszféra D-rétegét, amely nappali HF rádiócsendet okozhat. Éjszaka azonban a D-réteg elnyelése csökken, és a HF hullámok messzebb terjedhetnek.
  • Sporadikus E-réteg: Időnként az ionoszféra E-rétegében kialakuló koncentrált elektronfelhők (sporadikus E) olyan visszaverődéseket okoznak, amelyek lehetővé teszik a rövidhullámú (VHF) rádióforgalmazást nagyobb távolságokra.

Milyen gyakran fordulnak elő ezek a jelenségek?

A Nap aktivitása ciklusokban zajlik, amelyek körülbelül 11 évenként csúcsosodnak ki. Az aktívabb napciklusok idején gyakoribbak a napkitörések és mágneses viharok. A jelenlegi napciklus a 25. ciklus, amelynek aktivitása várhatóan 2025 körül éri el a maximumot.

Ezek a ciklusok nagymértékben befolyásolják a rádióamatőr forgalmazást, különösen a rövidhullámú sávokban. Aktív napciklusok idején nagyobb az esélye annak, hogy napkitöréseket tapasztalunk, amelyek jelentősen megváltoztathatják a rádióhullámok terjedését.

A napkitörések, mágneses viharok és egyéb légköri jelenségek jelentős hatást gyakorolnak a rádióforgalmazásra és a rádióhullámok terjedésére. Ezek a jelenségek gyakran megzavarhatják a kommunikációt, de bizonyos esetekben kedvező terjedési feltételeket is teremthetnek. A rádióamatőrök számára a naptevékenység figyelése elengedhetetlen ahhoz, hogy felkészüljenek ezekre a változásokra, és kiaknázzák a lehetőségeket.

Kapcsolat az ISS Nemzetközi Űrállomás és a rádióamatőrök között

Kapcsolat az ISS Nemzetközi Űrállomás és a rádióamatőrök között

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) nemcsak a világ legnagyobb tudományos projektje, hanem egy izgalmas lehetőség a rádióamatőrök számára is. Az ISS fedélzetén található rádióamatőr állomás révén számos lehetőséget kínál a rádióamatőr közösségnek, hogy kapcsolatot létesítsenek az űrrel, hallgassák az űrállomás forgalmát, sőt akár válaszoljanak is az amatőr rádiós hívásokra.

Hogyan működik a rádiókapcsolat az ISS-sel?

Az ISS fedélzetén több rádióamatőr frekvenciát is használnak, amelyek lehetővé teszik a Földön tartózkodó rádióamatőrök számára, hogy hallgassák és néha kommunikáljanak az űrállomás legénységével. Az amatőr rádiók használata az űrállomáson az ARISS (Amateur Radio on the International Space Station) program keretében történik, amely lehetőséget ad arra, hogy iskolások és rádióamatőrök beszéljenek az űrhajósokkal.

Az ISS rádióamatőr állomása az alábbi frekvenciákon érhető el:

  • 2 méteres sáv: 145.800 MHz (FM)
  • 70 centis sáv: 437.550 MHz (FM)

Amikor az űrállomás átrepül egy adott terület felett, a rádióamatőrök tiszta égi kilátással próbálkozhatnak a kommunikációval. Az ISS általában 5-10 percig érhető el egy adott helyen, mivel nagy sebességgel kering a Föld körül.

Hogyan hallgathatod az ISS rádióadásait?

A rádióamatőröknek van lehetőségük hallgatni az ISS kommunikációját egy megfelelő VHF vagy UHF rádióvevővel. Egy egyszerű 2 méteres vagy 70 centis sávra alkalmas rádióvevő készülék és egy jó antennarendszer elegendő lehet ahhoz, hogy meghallgasd az űrállomás forgalmát.

Emellett vannak olyan alkalmazások és weboldalak, mint a Heavens Above, amelyek segítségével nyomon követheted az ISS átrepülését a te földrajzi területed felett, így pontosan tudhatod, mikor érdemes bekapcsolni a rádiódat.

Hogyan léphetsz kapcsolatba az ISS-sel?

A kapcsolatfelvétel az ISS-sel különleges élmény lehet minden rádióamatőr számára. Az ARISS program rendszeresen szervez olyan eseményeket, amikor iskolák és rádióamatőrök hívhatják az űrállomást. Ehhez azonban szükséges, hogy az űrhajósok éppen a fedélzeten tartózkodjanak, és engedélyt kapjanak a rádióforgalmazásra.

Ahhoz, hogy kapcsolatba léphess az ISS-sel, szükséged lesz egy olyan rádióra, amely képes működni a fent említett frekvenciákon, valamint egy megfelelő irányított antennára. Fontos, hogy a rádióállomásodnak tiszta rálátása legyen az égre, mivel az ISS nagy sebességgel mozog, így a pontos követés elengedhetetlen.

APRS és SSTV az ISS-en

Az ISS rádióamatőr állomásán keresztül nemcsak beszédkapcsolatokat létesíthetsz, hanem adatokat is küldhetsz és fogadhatsz. Az APRS (Automatic Packet Reporting System) és SSTV (Slow Scan Television) is gyakran használtak az űrállomáson. Az APRS lehetővé teszi a földi állomásoknak, hogy rövid adatokat küldjenek, mint például helymeghatározási információkat, míg az SSTV képeket küld és fogad lassú szkennelési technikával.

Az ISS gyakran sugároz SSTV képeket, amelyeket speciális dekódoló szoftverrel lehet fogadni és megjeleníteni.

Az ISS és a rádióamatőrök közötti kapcsolat egy különleges lehetőség arra, hogy a rádiósok kapcsolatba lépjenek az űrrel. Legyen szó egyszerű hallgatásról, vagy egy tényleges beszélgetésről egy űrhajóssal, ez mindenképp emlékezetes élményt nyújt. Ha érdekel a rádióamatőr világ és az ISS közötti kapcsolat, mindenképp érdemes megpróbálni, hiszen nem mindennapi élmény, hogy egy rádióadó segítségével kapcsolatba lépj az űrállomással!

Duplex MMDVM Hotspot modem, UHF/VHF + OLED + beépített antenna Raspberry Pi Zero W-hez

Tapasztalatok, a forgalomban lévő HotSpotok közül egy típussal, aminek jellegzetessége az eddigiekkel ellentétben, hogy duplex kommunikációt kínál Pi Zero alapon, és nincs külső antennája.

A modem nagyon ígéretesnek hangzik, meg is érkezett aránylag hamar. Gondoltam gyorsan össze is rakom, és használom. Az összerakáskor amivel lesőként szembesültem, hogy az OLED kijelző lábait meghagyták, én pedig szeretek olyan Pi lapot használni amin már rajta van a tüskesor. Így nekem „heggeszteni” kellett, hogy a tüskék ne érjenek össze. Aki olyan lapot használ, amibe maga forrasztja bele a tüskéket ott ez a probléma nem fog fennállni.

Ezt követően az összerakást illetően már más akadályozó tényező nem volt, szépen összeállt a dolog. Én a WPSD-t szeretem használni, mert nem csak a Brandmeister hálózatot támogatja, hanem más hálózatokhoz való csatlakozásra is jó, pl. TGIF, stb. Sőt időben tudok egyszerre több hálózathoz kapcsolódni a segítségével.

A felprogramozáskor is minden rendben volt, szépen be lehetett mindent a szokásos módon állítani, bejelölni, hogy Duplex modemről van szó, és egyéb paramétereket is probléma nélkül elfogadott. Figyeltem arra is, hogy jól elkülönítsem a felmenő és a lejövő frekvenciákat. 430.150Mhz és 439.850MHz lett a beállítás. A konfigurálst követően, írta, hogy a BrandMesiter hálózatára felcsatlakozott, és a Brandmeister Dashbordon is ott volt a HotSpot bejelentkezve, a Slotjai éltek, be lehetett állítnai rajtuk az esetleges statikus TG-ket, minden úgy működött, ahogy az a nagy könyvben meg van írva, és nem kellett hozzá közel 20.000,- Ft-ért egy Raspberry Pi 3B+.

A következő lépés a ráidó(k) felprogramozása, hogy használják a HotSpotot. No itt jöttek igazán az érdekességek. Több rádióm van, általávban azt használom amelyikhez aznap éppen kedvem van. Felprogramoztam a HotSpotra mindegyiket, és jöhetett a teszt.

  1. Rádió: Alinco DJ-MD5
    A HotSpottal hajlandó volt együtt működni aránylag, bár nem éreztem stabilnak a dolgot. Volt, hogy 2x kellett PTT gombot nyomni, hogy csatlakozzak, volt, hogy PTT nyomás után csak 4-5mp múlva kezdtem el visszahallani magam a kontroll rádión, és volt egy-egy periódus, amikor azt mondta a HotSpot, hogy sztrájkol. Hát ez így nagyon nem jó gondoltam, és a teszt kedvéért visszatettem Simlex módba, de ott sem volt meggyőző a működése sajnos.
  2. Rádió: Hytera BP365
    A kis Hyterával egyetlen percig sem sikerült kapcsoaltba lépnie, sem duplex, sem simplex módban. Egyetlen alkalommal csippant meg a rádió, hogy felvette a kapcsolatot a HotSpottal, de a kommunikáció már nem ment. Gondoltam túl érzékeny a Hytera hozzá, s nem erőltettem.
  3. Rádió: Baofeng DM-1701
    A Baofeng DM-1701-re nem lehet azt mondani, hogy márkás, igen érzékeny- és precíz alkatrészekből lenne összerakva, hiszen nincs belőle két egyforma alkatérszekből összerakott darab. Gondoltam nem lesz vele baj. Részben igazam is lett. A Baofeng egyből használni kezdte a TS1 csatornát. Ahogy a PTT gombot megnyomtam már ment is adásba. Óh mondom ez remek. Jöhet a TS2. A Baofeng itt mondta, hogy nem tudja felvenni a kapcsolatot a HotSpottal. Ha átraktam simplexbe, ott alapból csak TS2 van, és ez esetben sem sikerült a kapcsolódás.

A duplex modemet rátettem egy Raspberry Pi 3B+ lapra is, ott is ugyanezek voltak a tapasztalataim.

3 különböző típusú, értékű- és tudású rádióval, Pi Zero és Pi 3B+ alapon próbáltam ki ezt a modemet, de egyszer sem sikerült teljességgel működésre bírni. A rádiós varázsládikómban, volt még egy klasszikus simplex modem, azt tettem rá a Raspberry Pi Zero-ra, és láss csodát azonnal működött vele mindegyik rádió hiba nélkül.

Összegzés

A magam részéről nem javslom senkinek ezt a modemet. Persze ha valaki kísérletező kedvű akkor próbálkozhat vele, én bedobtam a ládába… majd lebomlik 🙂
Persze az is lehet, hogy én fogtam ki egy szerencsétlen példányt, és a többi úgy működik ahogy kell, de mégegy darabot ennek igazolása végett nem fogok vásárolni. MEgerősítést nyert bennem, hogy a legstabilabb az MMDVM Simplex HotSpot (egy szarvú), abban egyik rádióm tekintetében sem ért még csalódás. sem itthon, sem utazás során mobilneten keresztül, Power Bankról üzemeltetve, sem sehogy máshogy.

Hívójeles cébézés, semmi több

Szerk: HA8LHT (QRP.HU)

Történt vala, hogy az olcsósága miatt amatőrök nem a számukra kreált digitális módokat kezdték használni, hanem professzionális szolgáltatást felsorakoztató hálózatot építettek ki maguknak.

Ez a praktikum azt eredményezte, hogy nagy merítésben folyik a kommunikációs Muppet-show, a valódi amatőrök pedig eldugott beszédcsoportokba vonultak vissza.

Az országos hálózaton, a TG216-on ami folyik az nem más, mint hívójeles cébézés a kínkeservesen – megkockáztatom méltatlanul – megszerzett engedéllyel. Ha véletlenül egy-egy fiatal rádió közelébe is téved, az ott naphosszat folyó céltalan, értelmetlen – megkockáztatom, nem is hülye, sokszor egyszerűen csak részeg – gügyögést és ostobaságokat hallva egész biztos, hogy egy életre letesz a rádiózásról és olyan véleményt alkot a közösségről, hogy nincs az a nyugdíjas vörös csillagot levetett sportklub, ami helyreállítja az amatőrök renoméját. Az, hogy a fuvarosok és egy órán át semmiről sem beszélő, de ugyanabból a körzetből való vagy ugyanúgy hotspotot használó szófosók miért nem takarodnak el saját beszédcsoportba vagy minimum lokál ágra, felfoghatatlan. Kizártnak tartom, hogy rációt látnak abban, hogy őket hallgatja az egész ország – ennyi önkritikája azért mindenkinek van.

Kicsit megfordult az egész. Azok az amatőrök, akik valóban a globális hálózatot használják kapcsolattartásra és értelmes – szakmai – célból ragadnak mikrofont eleve meg sem fordulnak az országos hálózaton – épp az ilyenek miatt. Pedig hát épp az lenne a lényege, hogy onnan hívják el az adott témában más csoportokba egymást, így aki tud és szeretne, mehet utánuk.

Kiemelném, hogy az, amikor valaki egy kézirádióval elér egy hotspotot a szobájában, ami az internetre van dugva, de sem a rig, sem a hálózati eszköz beállításairól, programozásáról fogalma sincs, legkevésbé mondható amatőr rádiózásnak. Az pedig nem tekinthető rádióamatőrnek, aki hívójelet is csak annak a mesterséges duzzasztásnak köszönhetően kapott, aminek bemenetén már nem tudják tovább egyszerűsíteni a primitív vizsgafeltételeket és az a lányege, hogy előbb vagy utóbb statisztikailag is teljesíti a leghülyébb ember is, ha elég sokat jár vizsgázni. Ha valaki foglalkozik a rádiózással, valamilyen mélységben belekóstol néhány szegmensébe, az rádióamatőr. De aki még a saját rádióját sem tudja beállítani, azt hiszi, a ptt nyomás alanyi jog és ebben csak akadályozták a kegyetlen vizsgával, az rohadtul nem rádióamatőr, csupán egy tesztlap szerencsés együttállásának köszönhetően kegyelemből hívójeles. Ha ez egy professzionális szolgáltatásról való téveszmék gyártásával

A dilettantizmus pedig tombol. Kedvenc napi rendszerességű esetem, hogy valaki nem hallja az egyébként kiválóan hálózatra jutó ellenállomást, és rögtön jelzi felé, hogy nem éri el az átjátszót, nincs a hálózaton. Meg sem fordul a fejében, hogy nála van a hiba, a másik meg el is hiszi neki a rossz riportot. Ebből legalább negyed órás kavarodás kerekedik, aminek a végén egymás vállát veregetik a cébés módra megalkotott kifejezés, a helikopterezés elmúlása miatt.

Az üzemmód használatára jellemzően a leghitványabb kínai tucatrádiókat használják olcsóságuk miatt. Hogy mennyire alacsonyan van a léc mi sem jelzi jobban, mint egy hónapokon át hangoztatott megelégedettség annak dacára, hogy folyton akadozik a vétel és néha lefagy az egész rádió a francba egy találomra rátöltött firmware miatt. Könyörgöm! Ha beállítani sem tudja a saját rádióját, ha azt sem tudja, mi mi micsoda a CPS-ben, sőt, egyenesen azt hiszi, hogy a CPS maga a lementett beállítás, de még csak a márkanevet sem tudja normálisan kimondani, akkor mi a büdös francért frissít egy olyan firmware-t, ami tökéletesen működött?

Maga a DMR használata is ellenérzésekkel teli, mert a kísérletezés igazán élvezetes ugyan a beállításokkal és a frekvencia kijelzése nélküli rádióval, aminek a kijelzőjére bármit ki lehet iratni, de le kell szögeznünk: ez nem amatőr szolgáltatás, nem amatőr rádiók és nem amatőr szoftverek. Épp ezért érthetetlen, hogy egyes rádiósok a CPS-ek ingyenességét követelik és az egyébként egyértelmű és egyszerű beállításokat tartják bonyolultnak, miközben találomra állítgatják el a legkölünfélébb dolgokat, amikkel kapcsolatban arra sem vették a fáradtságot, hogy utánanézzenek, mégis mi a fene. Sőt, ez nem is kísérletezés, ez szerencsétlenkedés.

Konklúzió? Nem kell hallgatni a TG216-ot, nem kötelező. Mondjuk igazán nincs is miért. Felértékelődött a rövidhullám, oda nem ér el minden jöttment és értelmes beszélgetések kerekednek. A DMR engem megtanított kikapcsolni a rádiót – vagyis letiltani a csoport hívásait és saját TG-be menni illetve a céges frekit szkennelni inkább -, de a napokban rájöttem: gyakorlatilag nincs értelme az országos szegmenst hallgatni, információs értelemben csak zajt okád és az esetek 99 százalékában már a hívásnál kikapcsolom úgyis. Sajnálom a hálózatot, csak hát megfordult az egész. A kutyaütőknek kellene elvonulniuk más csoportokba és a rádióamatőrök maradhatnának az országos hálózaton… Vajon még visszafordítható a folyamat, vagy darwini módon mindenképp a barbár primitívség kerekedik felül?

De hát változik a trend, és nagyon úgy tűnik, hogy ez az új irány. Ez nem lenne baj, csak ezzel párhuzamosan pont kinyírták a valódi URH rádiózást. Mégpedig azzal, amikor egy ajánlás szerint ész nélkül beleugrottak az átjátszók CTCSS beállításába, anélkül, hogy bárki is elgondolkodott volna a valódi zavar kockázatán, a felhasználóknál jelentkező deficiten és egyáltalán a francia ötlet – mert nem volt több sima ajánlásnál – magyarországi létjogosultságán. Megjegyzem, még az indokolatlanul felállított területi koncepciót sem követték az átjátszók üzemeltetői.

Sajnálom, ha valakit megsértettem, de az gondolkodjon el, hogy miért is vehette magára mindezt. Szerencsére még kisebbségben van. De tartom, és nem tudok mit tisztelni benne.

Mesterséges Intelligencia és a Rádióamatőr Világ

Digitális Átjátszók és További Lehetőségek

Mesterséges intelligencia a rádióamatőr világban
A mesterséges intelligencia (MI) egyre több területen jelenik meg, beleértve a rádióamatőr közösséget is. A digitális átjátszók és más digitális rendszerek terén az MI már most is számos izgalmas lehetőséget kínál, és a jövőben még több innovációra számíthatunk.

AI a rádióamatőr világban

Digitális átjátszók és MI
A digitális átjátszók fontos szerepet töltenek be a rádióamatőr hálózatokban. Az MI használatával ezek az átjátszók okosabbak és hatékonyabbak lehetnek. Például az MI alkalmazható az adások automatikus elemzésére, a zajszűrés javítására, valamint a beszéd azonosítására és irányítására, ami hozzájárulhat a hatékonyabb kommunikációhoz.

Automatizált rendszerek és MI
A rádióamatőrök sokszor találkoznak olyan kihívásokkal, mint a megfelelő frekvenciák megtalálása, az adás minőségének fenntartása, vagy a különféle digitális módok közötti váltás. Az MI segíthet ezen feladatok automatizálásában, ami csökkenti a manuális beavatkozás szükségességét, így a rádióamatőrök több időt tölthetnek magával a kommunikációval és az új technológiák felfedezésével.

AI a digitális forgalmazásban
A digitális forgalmazási módok, mint például a FT8, D-STAR vagy C4FM, egyre népszerűbbek. Az MI itt is segíthet az adatok hatékonyabb dekódolásában, a jelminőség javításában és az automatikus hibajavításban. Ezzel nemcsak a kommunikáció válik hatékonyabbá, de az új felhasználók is könnyebben elsajátíthatják ezeket a technológiákat.

Jövőbeli kilátások
A mesterséges intelligencia további lehetőségeket kínál a rádióamatőr világ számára. A jövőben elképzelhető, hogy az MI alapú rendszerek segíthetnek az amatőr rádiós forgalom elemzésében, automatikus válaszok adásában, vagy akár a DX kluszterek optimalizálásában. Ez új távlatokat nyithat a rádióamatőrök számára, növelve a kommunikáció hatékonyságát és a kapcsolattartás élményét.

AI

Összegzés
A mesterséges intelligencia egyre inkább része lesz a rádióamatőr közösség mindennapjainak, különösen a digitális átjátszók és egyéb digitális technológiák területén. Az MI használatával a rádióamatőrök hatékonyabbá tehetik tevékenységüket, és még több lehetőséget tárhatnak fel az amatőr rádiózás világában.

A rádióamatőrök alakulása az utóbbi években

rádióamatór kitelepülés

Az amatőrrádiós társadalom Magyarországon az elmúlt években dinamikus változásokon ment keresztül, amelyeket több tényező is befolyásolt, köztük az új technológiák megjelenése, a szabályozás változásai, valamint a fiatalabb generációk érdeklődése. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által nyilvánosan elérhető hívójelkönyv hasznos betekintést nyújt az amatőr rádiósok számának és összetételének változásába.

Amatőrrádiós Társadalom Összetétele

Az elmúlt évek adatai alapján megfigyelhető, hogy a magyar amatőrrádiós társadalom összetétele több szempontból is változott:

  1. Demográfiai Változások: A korosztályi összetétel az idősebb generációk felé tolódott el, különösen a tapasztalt rádiósok esetében. Az utóbbi években azonban növekvő számú fiatal érdeklődő csatlakozott a közösséghez, részben az oktatási programoknak és az online elérhető rádióamatőr tartalmaknak köszönhetően.
  2. Engedélyek és Hívójelek Számának Alakulása: Az NMHH hívójelkönyvéből származó adatok szerint a hívójelek száma az elmúlt években lassú növekedést mutatott. Ez különösen annak köszönhető, hogy több „új” amatőr rádiós tette le az engedélyhez szükséges vizsgát, és kezdte meg a rádiózást, miközben a régi rádiósok közül néhányan kiléptek a közösségből.
  3. Növekvő Digitális Érdeklődés: A rádióamatőr közösség egyre inkább érdeklődik a digitális módok, mint például az FT8, DMR, és más modern digitális kommunikációs technológiák iránt. Ez a technológiai változás lehetővé tette, hogy olyan új rádiósok is csatlakozzanak, akik a hagyományos CW vagy SSB modulációk helyett inkább a digitális megoldások iránt érdeklődnek.

Számok és Trendek

Az NMHH hívójelkönyve alapján összehasonlítható az aktív hívójelek száma az elmúlt években. A tendencia általában azt mutatja, hogy bár a hívójel tulajdonosok száma enyhén nő, a növekedés üteme nem egyenletes. A világjárvány idején például megfigyelhető volt egy fokozott érdeklődés az amatőrrádió iránt, ami a bezártság miatt sokak számára új hobbit és közösségi lehetőséget kínált.

A pandémia alatt több új engedélyt bocsátottak ki, amit a rádióamatőr közösség aktivitásának növekedése is jelzett, hiszen a távoli kommunikáció iránti igény és a technológiai fejlődés kombinációja növelte a rádiózás vonzerejét.

Nők és Fiatalok a Rádióamatőrök Között

rádióamatőr antennát állít fel

A magyar amatőrrádiós társadalomban a nők aránya hagyományosan alacsony, de az utóbbi időben egyre több női rádióamatőr jelenik meg. A fiatalok körében a rádióamatőr tevékenységek népszerűsítése gyakran a helyi rádióklubok és iskolai programok révén történik, melyek célja, hogy felkeltsék a technológia iránti érdeklődést, és a rádiózást a STEM oktatás részévé tegyék.

Közösségi Klubok és Versenyek

A rádióamatőr klubok szerepe továbbra is kulcsfontosságú a közösség szervezésében és a rádióamatőr tevékenységek népszerűsítésében. A klubok közötti együttműködés, valamint a hazai és nemzetközi versenyeken való részvétel lehetőséget biztosít a rádiósok számára a képességeik fejlesztésére és a tapasztalatcserére. Az elmúlt évek során megnövekedett a versenyek iránti érdeklődés, különösen a digitális módban folytatott versenyek iránt, amelyek lehetőséget nyújtanak a rövidebb, de intenzívebb kapcsolatfelvételekre.

Következtetések

Az amatőrrádiós társadalom Magyarországon az elmúlt években változatos irányban fejlődött. Míg a hívójelek száma lassú, de folyamatos növekedést mutat, a közösség összetétele változó: egyre több fiatal és női rádiós csatlakozik, valamint a digitális technológiák iránti érdeklődés is jelentős növekedést mutat. Az NMHH hívójelkönyvében található adatok alapján a rádióamatőr tevékenységek iránti érdeklődés stabilizálódni látszik, és a jövőben valószínűleg tovább erősödik az új technológiák bevezetése és a közösségi kezdeményezések révén.

2025 Újdonságai az Amatőr Rádiózásban

Innováció és Digitalizáció Előtérben

Ahogy az amatőrrádiózás technológiai fejlődése folytatódik, 2025-ben számos izgalmas újítás várható, amelyek tovább növelik a digitális rádiózás népszerűségét és hatékonyságát. Az új technológiák, sávszélesség-optimalizációk és protokollok elősegítik az amatőr rádiós közösség bővülését és korszerűsítését, különösen a vészhelyzeti kommunikáció és a globális összeköttetések területén.

1. Integrált mesterséges intelligencia (MI) az SDR-ben

2025-ben az SDR (Software Defined Radio) technológia új magasságokba emelkedik az integrált mesterséges intelligenciának köszönhetően. Az MI-t arra használják, hogy valós időben elemezze a rádiófrekvenciás spektrumot, optimalizálja a jelvételt és szűrje a zajokat. Ezzel nemcsak a DX-ing (távoli rádiókapcsolatok) válik könnyebbé, de a gyenge vagy zajos környezetben is hatékonyabban dekódolhatók a jelek. Az MI algoritmusok a rádiósok számára személyre szabott tanácsokat nyújtanak, hogy mikor és hol érdemes rádiózni, valamint optimalizálják a sávhasználatot.

2. 5G és a magasabb frekvenciák bevonása az amatőrrádiózásba

Az 5G hálózatok széleskörű bevezetése új lehetőségeket kínál a rádióamatőrök számára is. 2025-ben a rádiósok egyre inkább felfedezik a milliméteres hullámok világát, amelyet az 5G technológia széles körben használ. Az új 30 GHz fölötti sávok kísérleti használata izgalmas lehetőségeket biztosít a nagy sebességű adatátvitel és a rövid távolságú kommunikáció számára, ami új dimenziókat nyit a rádióamatőr hobbi számára. Ezek az új frekvenciák különösen érdekesek lehetnek a városi területeken működő rádiósok számára, ahol a hagyományos sávok gyakran zsúfoltak.

3. Ultra-hatékony digitális módok megjelenése

A digitális módok, mint az FT8 és JS8Call továbbra is dominálnak, de 2025-re várhatóan megjelennek még hatékonyabb protokollok, amelyek még gyengébb jeleket képesek fogni és dekódolni. Az új digitális módok, mint az FT9 és MSK288, kifejezetten a nagyobb távolságú, gyenge vételi körülmények között történő kommunikációra lettek tervezve. Az amatőr rádiós közösség lelkes fejlesztői folyamatosan dolgoznak ezen módok tökéletesítésén, hogy a legrosszabb körülmények között is megbízható kommunikációt biztosítsanak.

4. Sávszélesség-optimalizáció az alacsonyabb frekvenciákon

Az alacsony frekvenciás (LF) és nagyon alacsony frekvenciás (VLF) tartományokban történő amatőr rádiózás folyamatosan terjed. 2025-ben további frekvenciasávok nyílnak meg az amatőr rádiósok számára a 136 kHz és 472 kHz tartományban. A technológiai újítások lehetővé teszik, hogy ezek a sávok hatékonyabban kihasználhatók legyenek, és az alacsony sávszélességek ellenére is stabil DX kapcsolatok létesíthetők legyenek. Az új, nagy teljesítményű adók és érzékeny vevőkészülékek fejlesztése segít ebben a sávban is sikeresen kommunikálni.

5. Továbbfejlődő digitális repeater hálózatok

A digitális repeater hálózatok, mint a DMR, C4FM, és D-STAR, tovább terjeszkednek világszerte. 2025-re ezek a hálózatok még inkább összehangoltak lesznek, és új funkciókkal bővülnek. A globális, internet alapú összeköttetések mellett egyre több helyi repeater támogatja a többmódú kapcsolódást, lehetővé téve a különböző digitális rendszerek közötti átjárást. Ez különösen fontos a vészhelyzeti kommunikációban, ahol a gyors és megbízható kapcsolat létfontosságú.

6. Amatőr rádiózás a műholdak és űrkutatás szolgálatában

2025-ben várhatóan tovább növekszik az amatőr rádiózás szerepe a műholdas kommunikációban. Az újonnan indított műholdak, köztük több amatőr rádiózók által fejlesztett CubeSat, lehetővé teszik a világszerte történő, nagy távolságú QSO-kat. Emellett a Hold és Mars felé irányuló kutatások is új távlatokat nyitnak az amatőr rádiózók számára, akik részt vehetnek a földi irányítás támogatásában, illetve rádiós kísérletekben.


Ezek az előrejelzések mutatják, hogy 2025 egy izgalmas év lehet az amatőr rádiózás számára, tele technológiai innovációkkal és új lehetőségekkel. Az amatőr rádiósok számára a digitális kommunikáció, az új sávok, a mesterséges intelligencia és a műholdas rendszerek új korszakot nyitnak.

×
Verified by MonsterInsights